Mit ér egy zsák krumpli?

Ahogy elkezdtem foglalkozni a bizalom témakörével, rögtön újabb csalódásban volt részem. Ezt a történetet tanulságképpen szeretném veled megosztani. Sajnos, biztos vagyok benne, hogy te is kerültél már hasonló helyzetbe.

A napokban a helyi piacon vásároltunk. Vettünk egy zsák krumplit. Szépek voltak, jó áron. Ahogy mérte az eladó a zsák burgonyát, a mérleg felénk nem mutatott, csak felé. Mi a bizalmunkat fektettük az árusba. Mégha egy pillanatra meg is fordult a fejünkben, nem kérdőjeleztük meg amit mondott. Nem akadékoskodtunk, hogy "már pedig szeretnénk megnézni, hogy valóban annyit mért-e". Fizettünk és távoztunk.

Itthon aztán a saját lelkiismeretünk megnyugtatására, ráraktuk a mérlegre a zsákot. -2,5 kg! Ennyi bizalmat vesztettünk aznap.Igazából nem a pénz, ami számít, hanem az érzés, hogy átvertek. Ilyen átverések gyakran előfordulnak. Az ember már szinte csak legyint: "Ááá, ez mindenhol előfordul." Az olcsó mégsem olyan olcsó. De miért kell ennek természetesnek lennie? Miért fogadjuk el ezt a "járulékos veszteséget"? Nem lenne tisztességesebb, ha 20 Ft-tal többet írna ki a táblára, de ténylegesen annyit fizetnék az áruért, amennyit kell? Én a drágább, de becsületes árusnál költeném el a pénzem legközelebb is.

Belegondolok, hogy ha valaki igénybe veszi a szolgáltatásaimat, és a megállapodott díjnál nagyobb összegről állítom ki a számlát, vajon mi lenne a reakció? Mit várhatnék az ügyféltől? Természetesen, visszaküldené a számlát és elveszítenék egy klienst. Soha nem dolgozna velem többé. Vajon ér annyit egy kis nyereség? Tényleg érdemes kockáztatni pár száz vagy pár ezer forintért. A bizalomnak ára van. Elég egyszer elveszíteni, és talán soha többé nem sikerül visszaszerezni.

Ha neked is vannak hasonló tapasztalataid, kérlek, küldd el nekünk a sikerkoktel@gmail.com címre. Osszuk meg egymással tapasztalatainkat.